Évek óta ápoltam már egy apró sugárarália növénykét.
Egy ismerősömtől elcsent nyeles levelet gyökereztettem meg. Nem volt egyszerű feladat, hónapokig eredménytelenül gondozgattam, majd egyszer csak megjelentek az első kis gyökérszálak, és elültetve megeredt a kis növény. Ennek már vagy 4-5 éve lehet, azóta szorgalmasan öntözgettem, átültettem, áthelyeztem másik helyre,a magányos levél egyedül árválkodott a cserépben, nyomát se láttam, hogy fejlődni akart volna. Mindhiába vártam, hogy társakat növesszen, és a felmenőjéhez hasonló díszes óriássá váljon.
Vagy 3 hete ránéztem, és arra gondoltam, ennyi évig hiába vártam a felnövekedését, elég volt, ki fogom dobni.
Két nap múlva meglepetéssel láttam, hogy a közös levélnyélen sugárirányban ülő hét kis levélke közül az egyiket ledobta. Két hét múlva az egész növényke elszáradt, elpusztult.
Amikor tavaly búzaszemeket csíráztattam, és az egyik tálkában lévőket dicsértem, bátorítottam,a másik tálkára egyáltalán nem fordítottam figyelmet, nem lepődtem meg, hogy az első tálkában növekvő csírák ötször akkorák voltak, mint a másikban. (ld. 2010.01.28-i post)
Most azonban leesett az állam, mikor a valóságban megtapasztaltam, hogy egy növényre ilyen hatással tudunk lenni egy rossz gondolattal.
Félelmetes, ijesztő távlat nyílt meg hirtelen, micsoda energiákat továbbítanak a rossz, gonosz gondolatok az emberek között.
